Rendőri túlkapásokról és hátrányos megkülönböztetésről roma szemmel

Heves indulatokat szított a közmédiában az a Giurgiu megyei eset, mely során a Bolintin Vale nevű város rendőrfőnöke saját kollégái szeme láttára ütlegelt egy már földre kényszerített, roma származású férfit.

A majd’ egy héttel ezelőtt történt bántalmazásról videófelvétel is készült, mely azonban csak csütörtökön került fel a világhálóra. A képsorokon az látszik, hogy több személy már a földön fekszik megbilincselve, egyiküket pedig kegyetlenül ütlegeli a civil ruhás rendőrfőnök, valamint nyomdafestéket nem tűrő hangnemben kiabál a férfival.

„A 112-es segélyhívón arról értesítették a hatóságot, hogy két család között pénteken vita robbant ki. A helyszínre kiérkező kollégák elsimították a helyzetet, viszont a veszekedés a másnapi, alkoholfogyasztással kísért grillezés közben ismét kibontakozott. Az indulatokat ez alkalommal is sikerült lecsillapítani, a katonai rendeletek megsértése miatt pedig 13 ezer lej összértékben megbírságolták az érintetteket. Ugyanakkor a rendőrségi közbelépés során tapasztalt túlkapásról értesítettük az illetékes ügyészséget is” – közölte a Giurgiu Megyei Rendőr-felügyelőség szóvivője, Emanuela Ioana Sarbu.

A Mediafax hírügynökség megkeresésére a felvételt nyilvánosságra hozó Aresel jogvédő szervezet képviseletében Ciprian Necula szociológus elmondta, a földre kényszerített, utóbb pedig megbírságolt személyek a hatóság által elmondottakkal ellentétében nem az utcán, hanem a saját udvarukon grilleztek. Necula szerint a rendőrök indokolatlanul törtek rájuk, hiszen az otthoni szórakozást a katonai rendeletek nem tiltják, mi több, véleménye szerint egy bosszúhadjáratról van szó, melyet bizonyos képek facebookos megosztása miatt indítottak az egyenruhások. Álljon is bármi a bántalmazás hátterében, egy biztos: a rendőrfőnököt azóta eltávolították pozíciójából, a belügyminiszter pedig vizsgálatot rendelt el a Giurgiu Megyei Rendőr-felügyelőség berkeiben.

A replika jogán

Az eset nem kerülte el Godzsa Zsolt figyelmét sem, ki a Szatmár Megyei Tanács roma referenseként dolgozik, ugyanakkor a Pro Europa Roma Párt ifjúsági szervezetének szatmári elnöki tisztségét is betölti. Amint Zsolt a Szatmár.ro-nak elmondta, mélységesen elszomorítja, hogy a sajtó és több közszereplő, illetve köztisztviselő nyiltan támadja a cigányságot, ezzel már-már hasonló magatartásra biztatva a lakosságot is.

„Félreértés ne essék, nem védeni akarom azokat, akik nem tartják be a törvényeket, sőt, elismerem, hogy nagyon sok cigány testvérünk húsvétkor, ahelyett, hogy Krisztus feltámadását meghitten, békésen ünnepelte volna szűk családi körben, tömegesen dáridózott fittyet hányva minden erre vonatkozó korlátozásra, a Facebookon közvetített élő adásokban pedig a rendőrséget szidalmazták, fenyegették. Ezzel nem értek egyet, teljes mértékben elítélem az ilyen magatartást! A törvény az legyen törvény mindenkinek. Legyen a cigányságnak is, de legyen a román rendőrségnek is” – fejtette ki Godzsa, utalva itt a Giurgiu megyei esetre, mely során a rendőrfőnök „egy egész társadalom rasszizmusával sújtott le” a romákra.

Godzsa Zsolt

Azon kérdésre, hogy mégis minek köszönhető, hogy pattanásig feszültek az indulatok, Godzsa Zsolt egyértelmű választ adott. A roma szakértő szerint ennek oka abban a negatív képben keresendő, melyet a média és néhány politikus alakított ki a cigányságról, mondván, ők az új típusú koronavírus terjedésének egyik fő oka. „A vírusnak nincs etnikuma, és etnikumtól függetlenül fertőz és terjed. Ennélfogva nem lehet pár család miatt egy egész népcsoportot elítélni és megalázni, hiszen a cigányok nagy része betartja az előírásokat és a törvényeket” – szögezte le, majd némi keserűséggel hozzáteszi: sajnos nagyon kevés szó esik a nyilvános felületeken a romák összefogásáról és karitatív cselekedeteiről, melyek által a marginalizált helyzetben levő társaikat segítették e kritikus napokban.

Godzsa Zsolt ezt követően a cigányság történetének több fontos mérföldkövét is felidézte: a népcsoport a 13-15. században érkezett Európába, ám csakhamar rabszolgasorsra jutottak, szabadságukat és jogaikat is földbe tiporták. A kb. négy évszázadig tartó elnyomás után felszabadították őket, viszont a cigányság helyzete sem a világháborúk, sem a kommunizmus évei alatt nem javult, hiszen folyamatosan támadások céltábláit képezte e közösség. „Kialakult bennünk egyfajta túlélési ösztön, hiszen ha nem voltál elég kemény, akkor elvesztél. Az elmúlt 30 év demokráciája pedig nagyon sok cigánynak nem volt elég arra, hogy a múlt sérelmeit, fájdalmait kiheverje és életmódot váltson” – magyarázza Zsolt.

„Ezért arra kérem a médiát, a közintézményeket, ezek vezetőit és tulajdonképpen minden embert, hogy legyenek türelmesebbek velünk, ne általánosítsanak, ne különítsenek el és ne diszkrimináljanak minket. A hátrányos megkülönböztetés és a rasszizmus társadalmunk megbontója és a legnagyobb konfliktusgeneráló tényező, mely senkinek sem jó, senkinek sem segít. A legjobb megoldás minden problémára a nyitottság és a kommunikációt. Cigány testvéreimet pedig ismételten arra kérem, hogy tartsák be a társadalmi szabályokat és törvényeket, és hogy értsék meg, hogy nem csak jogaink vannak, hanem kötelességeink is” – fogalmazta meg üzenetet mindkét fél számára Godzsa Zsolt.